Sofi Oksanen: A ​kutyafuttató
Oksanen ismét megrázó és egy thriller feszültségével vetekedő regényt írt női sorsokról, női test és hatalom kapcsolatáról, női perspektívákról egy olyan korban és helyen, amikor és ahol mindent áthat a korrupció. Kelet és nyugat határán, Ukrajna függetlenségének idején, a kétezres években fiatal lányok próbálnak boldogulni: a meddőségi iparban dolgoznak donorként, béranyaként, remélve, hogy egyszer talán szabadon dönthetnek az életükről…

Eric Vuillard: Napirend
A ​Napirend című Goncourt-díjas regény igazi fekete komédia, amely a második világháborúhoz vezető sorsdöntő tárgyalásokat beszéli el. Diplomáciai kudarcok, megszakadó emberi kapcsolatok, katasztrofális irányt vevő események előzték meg a fegyveres konfliktus kirobbanását.
A német ipar óriásai – akik számára a náci uralom alatt virágzik az üzlet – egybegyűlnek, hogy Adolf Hitlert támogatásukról biztosítsák. Az osztrák kancellár túl későn eszmél, hogy csapdába sétált, amikor Hitler ultimátumot ad neki, ezzel előkészítve Ausztria annektálását. Winston Churchill is megjelenik a rendezvényen, ahol Neville Chamberlain búcsúztatja Joachim von Ribbentropot, Németország addigi londoni nagykövetét, akit hamarosan a náci kormány külügyminiszterévé neveznek ki, hogy aztán később a nürnbergi per vádlottai között lássuk viszont.

Yoko Tawada: Egy ​jegesmedve emlékiratai
Egy író, egy cirkuszművész és egy környezetvédelmi aktivista. Nagyanya, anya, fiú. Jegesmedvék, akik az emberi társadalomban élnek, a cirkusz és az irodalmi világ rajongott csillagai. A nagyanya konferenciákon a kerékpározás nemzetgazdasági jelentőségéről értekezik, közben pedig a memoárját írja. A könyv bestseller lesz a Szovjetunióban, ám ő mégis disszidál. Lánya, Tosca (aki már Kanadában látta meg a napvilágot) az NDK-ba költözik, és ott egy cirkuszhoz szegődik. Amikor fia születik, anyai érzéseinél fontosabbak művészi ambíciói, így a kis Knutot többé-kevésbé boldog körülmények között a Berlini Állatkertben egy gondozó, Mathias neveli fel.
Az olvasó a három jegesmedve nézőpontjából pillanthat rá a 20. század második felének történelmére, egy idegen kultúrában való boldogulás egyszerre szívszorító és komikus helyzeteire.

Comments are closed.