Klasszikusok új köntösben.

Lewis Carroll: Alice ​Csodaországban
Ennek a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta – immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként – szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba – amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.

Madách Imre: Az ​ember tragédiája
A magyar szellem egyik halhatatlan alkotása szárnyal fel ebben a könyvben az olvasó előtt. Dráma – megrázó jelenetekkel; filozófia – mély gondolatokkal; költészet – az emberszemlélet és társadalombírálat fenséges hangfutamaival.
A kérdés az: mi az emberiség életének végső célja? A felelet: az ember vagy önmagának él vagy embertársainak, de boldog nem lesz egyik esetben sem, mert saját érdekeinek önző hajszolása éppen úgy nem elégíti ki, mint ahogyan elbukik akkor, ha embertársai javának szenteli életét. Elbukik vagy boldogtalan lesz; be kell látnia, hogy minden küzdelme hiábavaló; végtére mégis megsemmisül az emberiség. Még arra a kérdésre sem kap feleletet, miért él a földön és lesz-e vergődéseinek jutalma a túlvilágon? Vigasztalan a mult, kétségbeejtő a jövő.

H. P. Lovecraft: Árnyék ​Innsmouth fölött
Noha életében elkerülték a jelentősebb sikerek, Howard Phillips Lovecraftot (1890-1937) napjainkban már a modern horror műfajának egyik legnagyobb hatású alkotójaként tartja számon a tágabb irodalmi köztudat, műveit világszerte kultikus rajongás övezi.
Neve elválaszthatatlanul összefonódott az általa megálmodott „Cthulhu-mítosz”-szal – ezzel a megannyi rémtörténetből felépülő, visszatérő elemekkel („Necronomicon”, „Cthulhu”, „Arkham” – ezek ma már a popkultúra bejáratott hívószavai) megszilárdított sötét szöveguniverzummal, amelynek alapzatát az ismeretlentől való ősi félelem szolgáltatja; annak iszonytató gyanúja, hogy az emberiség csupán jelentéktelen mellékszerepet játszik a modern világ díszletei mögött rejtőző kozmikus entitások mellett.
A Helikon Zsebkönyvek második Lovecraft-válogatásában három hosszabb novellán (Cthulhu hívása, Árnyék Innsmouth fölött, A dolog a küszöbön) keresztül kaphatunk betekintést a „Cthulhu-mítosz” lebilincselő izgalmaiba.

Comments are closed.