Csáki Judit: Imi, ne csináld! – Egy nyár Csuja Imrével
Portrékönyv, de több is annál: kirajzolódik az országosan ismert, kiváló színész arca, de körülötte, mellette, mögötte ott a szakma, ez a vonzó és rejtélyes világ, a színház és a film világa. És ott az út, ez a meredek és rögös kaptató, ami a hírnévhez és a megbecsültséghez vezet. Nem sétagalopp – ára van.
Julie Otsuka: Buddha a padláson
Julie Otsuka első magyarul megjelenő regénye azoknak a japán nőknek a történetét meséli el, akik az 1900-as évek elején csoportosan érkeznek San Franciscóba, hogy hozzámenjenek egy férfihoz, akit csak képen láttak. Mindannyian tele vannak félelemmel, várakozással, a legfiatalabb közülük még csak tizenkét éves. Néhányuknak szerencséje lesz, és rendes férfi várja, néhányuk sorsa tragikusra fordul, és a legtöbbször kiderül, hogy leendő férjük még csak nem is hasonlít a fényképre, amit jövendőbeliükről őrizgetnek. Otsuka bemutatja, hogyan érkeznek meg a japán nők az új életükbe, az első éjszakát, a szülést és a gyereknevelést, és a Pearl Harbour utáni időszakot is, amikor az árulókat kitaszítja a társadalom, és férfiak tűnnek el minden nyom nélkül. Hangot ad a nőknek, akiknek alig volt esélyük változtatni a sorsukon, miután felszálltak az Amerikába tartó hajóra. A Buddha a padláson megrázó, gyönyörű, emlékezetes regény kiszolgáltatottságról, idegenségről, szolidaritásról.
Maja Lunde: Az utolsó vadlovak
Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. A méhek története és a Kékség című nemzetközi sikerek után most a tetralógia harmadik könyvével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ. Az élet nem mehet tovább úgy, mint addig, sem az emberek, sem az állatok számára.
Comments are closed.